szóval ki nem találnátok hol nézte a kis csapatunk a superbowlt: természetesen egy meleg sportbárban. annyira zavarbaejtő volt amikor az amcsifoci mezt viselő iszonyatosan hatalmasra kigyúrt borostás srác pöszén-selypítve kérdezte meg mit kérek, hogy életemben először ittam egy bloodymaryt. bár maga a meccs is izgalmas volt a helyi közönség számára mégis a félidő madonna koncertje volt az este csúcspontja, soha ennyi férfiembert még nem láttam könnyes szemmel üvölteni, hogy "just like a prayer, I'll take you there" és soha ennyire nem imádkoztam, hogy csak meg ne próbáljanak tényleg take me there. a meccs maga szerintem kurvaizgi volt a végére, sose hittem volna, hogy ennyire szurkolni fogok egy nemrendesfoci/nemvízilabda/nemolimpia dolgon, de sajna a patriots kikapott. igazából csak azért szurkoltam nekik, mert travis( a rockyhorrorpicture show-s srác) nagy fan volt, gondolom ennyit megérdemelt, plusz mindenki más rühellte őket körülöttem, az pedig mindig jó móka. valamint azt hiszem, bár azért teljes bizonyossággal ezt nem merem kijelenteni, hogy életem legegészségtelenebb napját zártam étkezés szempontjából: reggelire wendy's, ebédre gumicukor vacsira pedig valami whiskey-s zaftban úszó csirkeszárnyak, még most is hányingerem van ha rágondolok. persze azt hiszem ez így fair, hiszen azok is így érezhetnek akik ezt a kalandomat végigkövették. akkor ijedtem meg igazán, amikor konkrétan elkezdett zsibbadni a bal karom és szorítani a mellkasom, gyorsan megettem a csirkeszárnyakhoz járó répa szeletet és máris úgy éreztem vegetáriánus lettem. ennek a kalandnak az életem legalább 5 évvel való megrövidülésén kívül még az is negatív hozama volt, hogy nagyon sokat költöttem, úgyhogy a héten visszaállok az ingyen kajálásra, ma is sikerült minden étkezést valahova belógva megoldanom, a vacsimat pl. valami nemzetbiztonsági szolgálatért járó emlékérmek átadását követő fogadáson költöttem el ( a nachosuk tűrhető volt, meg olyat már ettem is, viszont a baconbe tekert halrudacskájuk és a csokis muffinjuk nem evilági). amúgy meg majdnem összeverekedtem egy csapatnyi leszbikussal is a bárban, de az már egy másik történet és szerencsére nem is történt meg, mert ez a bunyó kicsit sem hasonlított volna a pornófantázia leszbijeleneteihez, itt egy szegény ijedt borostás fiú nála kétszer nagyobb szakállas amazonokkal való esélytelen küzdelmét majd a szégyen könnyein való hazáig csúszását láthatták volna az arra kíváncsiak.